A Khefrén piramis, a gízai fennsík egyik legikonikusabb építménye, régóta foglalkoztatja a tudósokat és az amatőr kutatókat egyaránt. Az utóbbi időben azonban egy különleges radarvizsgálat, a Szintetikus Apertúrájú Radar (SAR) technológia használata révén olyan eredmények születtek, amelyek alapjaiban változtathatják meg a piramisokkal kapcsolatos ismereteinket. De mit is találtak a kutatók?
A kutatás és a megdöbbentő felfedezés
Egy nemzetközi kutatócsoport, Corrado Malanga és Filippo Biondi vezetésével, a legmodernebb SAR-technológiát alkalmazta a Khefrén piramis környékének vizsgálatára. Az eredmények szerint hatalmas, eddig ismeretlen földalatti struktúrák húzódnak a piramis alatt és annak közvetlen környezetében.
A legérdekesebb felfedezések között szerepelnek:
- Öt geometrikusan elhelyezkedő szerkezet, amelyeket járatok kötnek össze.
- Nyolc henger alakú akna, amelyek több száz méter mélyre nyúlnak le.
- Két hatalmas, kocka alakú struktúra a mélyben, amelyek funkciója egyelőre ismeretlen.
Ezek az építmények akár több kilométer mélyre is nyúlhatnak, és a kutatók szerint az egész gízai fennsík alatt elterjedhetnek.
Hogyan működik a SAR-technológia?
A Szintetikus Apertúrájú Radar (SAR) egy fejlett távérzékelési eljárás, amely rádióhullámok segítségével térképezi fel a felszín alatti struktúrákat. A módszer egyik legnagyobb előnye, hogy nem invazív, vagyis anélkül képes részletes adatokat gyűjteni, hogy bármilyen ásatásra lenne szükség.
A SAR különböző frekvenciasávokon működik, és minél alacsonyabb a frekvencia, annál mélyebbre képes behatolni a talajba. Az eredmények azonban függnek a földtani viszonyoktól is – például a gízai fennsík mészkőrétegei befolyásolhatják a radarhullámok terjedését.
Mennyire hihetők az eredmények?
A kutatás eredményeit egyelőre nem erősítette meg független vizsgálat, és a tudományos közösség is megosztott a kérdésben. A régészeti és geológiai szakértők egy része szerint a SAR-adatok könnyen félreértelmezhetők lehetnek, és a látott struktúrák akár természetes geológiai képződmények is lehetnek.
Mások azonban úgy vélik, hogy ez a felfedezés új távlatokat nyithat a piramisok valódi céljának és építésének megértésében. Egyes alternatív elméletek szerint a piramisok nem csupán sírhelyek, hanem egy összetett energia- vagy információs rendszer részei lehetnek.
Mi következik most?
A kutatócsoport tervezi az eredmények további elemzését és esetleges ásatások kezdeményezését. Azonban Egyiptomban szigorú szabályozások vonatkoznak a régészeti feltárásokra, így kérdéses, hogy a közeljövőben sor kerülhet-e a fizikai bizonyítékok feltárására.
Bár még sok a kérdőjel, annyi biztos, hogy a Khefrén piramis rejtélyei továbbra is foglalkoztatják a tudományos világot és a történelem iránt érdeklődőket. Vajon egy teljesen új fejezet nyílik az ókori Egyiptom kutatásában? Az idő és a további vizsgálatok választ adhatnak erre a kérdésre.
Mit gondolsz a felfedezésről? Oszd meg véleményed a kommentekben!
