A tudósok történelmi áttörést jelentettek be, ami reményt ad a vetélés és a ritka genetikai rendellenességek új kezelésére – de a fejlesztés hatalmas etikai dilemmákat vet fel.
A petesejt és spermium nélkül létrehozott emberi embriókat egy olyan tudományos áttörésnek köszönhetően hozták létre, amely komoly etikai és jogi kérdéseket vet fel.
A Cambridge-i Egyetem és a Kaliforniai Technológiai Intézet közös projektje során állították elő őket, és az emberi fejlődés legkorábbi szakaszában lévő embriókhoz hasonlítanak.
Nem rendelkeznek az agy vagy a dobogó szív kezdeteivel, de tartalmaznak olyan sejteket, amelyekből később a méhlepény és a sárgatest alakul ki.
A tudósok úgy vélik, hogy felfedezésük jelentős betekintést nyújthat és segítheti a ritka genetikai rendellenességek és a vetélés biológiai okainak kutatását.
A szintetikus embriókra azonban sem az Egyesült Királyságban, sem a világ legtöbb országában nem vonatkoznak törvények, ami azt jelenti, hogy komoly etikai és jogi kérdéseket vet fel az emberi embriók laboratóriumi felhasználása.
Az áttörésig a tudósoknak be kellett tartaniuk a 14 napos szabályt, ami azt jelentette, hogy az embriók legfeljebb két hétig fejlődhettek a laboratóriumban.
Ezt követően a kutatóknak meg kellett várniuk, amíg a fejlődés további szakaszában a vizsgálatot folytatniuk kellett, a terhességi vizsgálatokra és a kutatáshoz adományozott embriókra támaszkodva.
Az embrió fejlődésének ezt az időszakát – amely a 14. napon kezdődik és a 28. nap körül ér véget – szerették volna megérteni, ez volt a fő motiváció a szintetikus emberi embriók létrehozására irányuló munka mögött.
Magdalena Zernicka-Goetz professzor, a Cambridge-i Egyetem munkatársa tegnap a Nemzetközi Őssejtkutató Társaság bostoni éves találkozóján így jellemezte a munkát: „Emberi embrióhoz hasonló modelleket tudunk létrehozni az [embrionális őssejtek] átprogramozásával”.
Az előadás előtt a The Guardiannek nyilatkozott: „Ez gyönyörű, és teljes egészében embrionális őssejtekből készült”.
Bár még nem világos, hogy a szintetikus embriók tovább fejlődhetnének-e a korai stádiumukon túl, a páciens méhébe való beültetésük illegális lenne, és nincs közeljövőben kilátás arra, hogy orvosi célokra használják őket.
Robin Lovell-Badge, a londoni Francis Crick Intézet őssejtbiológiai és fejlődésgenetikai vezetője a The Guardiannek nyilatkozta: A gondolat az, hogy ha őssejtek segítségével valóban modellezzük a normális emberi embrionális fejlődést, akkor rengeteg információt nyerhetünk arról, hogyan indul a fejlődés, mi romolhat el, anélkül, hogy korai embriókat kellene felhasználnunk a kutatáshoz.
Az eredményeket övező etikai kérdésekről szólva hozzátette: „Ha az egésznek az a szándéka, hogy ezek a modellek nagyon hasonlítanak a normális embriókra, akkor bizonyos értelemben ugyanúgy kell kezelni őket.
Jelenleg a jogszabályok szerint nem így van. Az emberek aggódnak emiatt.
