A Transparency International legfrissebb jelentése szerint az EU-ban Magyarországon a legrosszabb a korrupció a közszférában.
A 100-ból 42 és 46 közötti pontszámokkal Magyarország, Bulgária és Románia messze elmarad az EU skandináv top három országától, ahol Dánia lett a legjobb (90), majd Finnország (87) és Svédország (83) következik a korrupcióellenes civil szervezet 2022-es Korrupció Érzékelési Indexén.
Dánia és Finnország a világranglistát is vezeti, utóbbi holtversenyben Új-Zélanddal (87), köszönhetően „erős demokratikus intézményeiknek és az emberi jogok tiszteletben tartásának”, míg az „elhúzódó konfliktusokba keveredett” Szíria és Dél-Szudán (13), valamint Szomália (12) a lista alját képviseli.
Luxemburg, az Egyesült Királyság és Ausztria pontszámai 2017 óta jelentősen csökkentek, míg Írország az egyetlen uniós tagállam, amelynek pontszáma javult. Moldova, amely tavaly júniusban kapta meg az uniós tagjelölti státuszt, szintén javított a pontszámán.
A 28-as pontszámmal Oroszország az egyik legalacsonyabb eredményt érte el Kelet-Európában és Ukrajna tavaly februári teljes körű lerohanása „éles emlékeztetője annak a fenyegetésnek, amelyet a korrupció és a kormányzati elszámoltathatóság hiánya jelent a globális békére és biztonságra nézve” – olvasható a jelentéssel együtt közzétett sajtóközleményben.
Ukrajna pontszáma csak valamivel magasabb (33), de az ország „fontos reformokat hajtott végre és folyamatosan javul” a háború kezdete óta.
A konfliktus azonban nem vetett véget a korrupciónak az országban, amint azt a közelmúltban kirobbant botrány is mutatja, amely miatt Ukrajna védelmi miniszterhelyettese lemondásra kényszerült – ami azt mutatja, hogy „az ország korrupcióellenes mechanizmusai egyelőre felelősségre vonják a köztisztviselőket” – áll a jelentésben.
Az Egyesült Királyság és Katar történelmi mélyponton szerepel az idei kiadásban – bár Doha esetében a jelentés nem von közvetlen kapcsolatot a Brüsszelt megrázó úgynevezett Qatargate korrupciós botránnyal.
Az index különböző forrásokból (többek között a Világbank és a Világgazdasági Fórum) származó, szakértőkkel és üzletemberekkel készített interjúkon alapuló felmérési adatokat használ fel, hogy a világ 180 országát a korrupció vélt szintje szerint rangsorolja a 0-tól – ami azt jelenti, hogy nagyon korrupt – 100-ig terjedő skálán.
A „korrupció” fogalmának meghatározása a köztisztviselőket érintő konkrét példákra összpontosít, a megvesztegetéstől a közpénzek elvonásáig, valamint arra, hogy a kormányok mennyire képesek megfékezni a korrupciót a közszférában.
