A következő pizza vagy sör amelyet elfogyasztasz, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak köszönhetően bogárporral lehet tele.
Az EU hivatalos lapja szerint a Cricket One nevű cég 2019-ben nyújtotta be kérelmét, amelyben engedélyt kér a részben zsírtalanított házitücsökpor új élelmiszerként való forgalomba hozatalára.
A vállalat különböző élelmiszerek, például „többmagvú kenyér és zsemle, keksz és kenyérszelet, müzliszeletek, száraz előkeverékek pékárukhoz, kekszek, száraz töltött és nem töltött tésztaalapú termékek, sörszerű italok, csokoládé édességek és húskészítmények” előállításához való felhasználására kérte az engedélyt.
Az EFSA 2022 elején arra a következtetésre jutott, hogy a tücsökpor „a javasolt felhasználási feltételek és felhasználási szintek mellett biztonságos”, annak ellenére, hogy elismerte, hogy „korlátozott számú publikált bizonyíték áll rendelkezésre a rovarokkal kapcsolatos élelmiszerallergiáról általában, amelyek kétértelműen összekapcsolják [a házi tücsök] fogyasztását számos anafilaxiás eseménnyel”.
Az EFSA azt is megjegyezte, hogy „bizonyítékok bizonyítják, hogy [a házi tücsök] számos potenciálisan allergén fehérjét tartalmaz”, és hogy az ilyen rovarpor „allergiás reakciókat okozhat olyan személyeknél, akik rákfélékre, puhatestűekre és poratkaallergiásak”.
A New York-i Allergia és Sinus Központok az EFSA bogárpor jóváhagyása előtt arról számoltak be, hogy a kagylókban lévő fehérje a tücsökben is jelen van, ami azt jelenti, hogy „ha valaki kagylóallergiában szenved, nagy az esélye, hogy a tücsökre is allergiás lesz. Minél többet érintkezik tücskökkel, annál nagyobb valószínűséggel alakul ki az allergia”.
A Cricket One 2023. január 24-től házalhat kártevő takarmányával Európában. A Bloomberg jelezte, hogy a sárga lisztkukacok és a szöcskék hasonló módon kaptak engedélyt.
A Cricket One honlapja szerint: „A tücsökfehérje táplálkozási szempontból hatékonyabb, nagy teljesítményű és teljes értékű. Megbízható és fenntartható alternatív fehérjeforrás, amely nem károsítja a bolygót”.
A vállalat a „fenntartható célok” között említi a „klímavédelmi intézkedéseket” és a „felelős fogyasztást és termelést” is.
A bogárpor fogyasztására való ösztönzés azt mutatja, hogy a klímavészharcosok nem csak arra törekszenek, hogy az embereket eltántorítsák a gyermekvállalástól, vagy hogy a nyugati nemzeteket megfosszák a stabil és etikus energiaellátástól.
A Guardian 2018-ban közölt egy véleménycikket, amelyben azt állította: „A húsfogyasztásunk csökkentése kulcsfontosságú az éghajlati összeomlás elkerülése érdekében, mivel az élelmiszertermelés az emberiséggel kapcsolatos összes üvegházhatású gázkibocsátás mintegy negyedéért felelős, és az előrejelzések szerint ez a mennyiség növekedni fog. A nyugati országokban ez azt jelenti, hogy 90%-kal kevesebb marhahúst és ötször annyi babot és hüvelyest kell enni”.
Az Agronomy for Sustainable Development című folyóiratban 2017-ben megjelent áttekintés azt javasolta, hogy a hús helyett az emberek inkább a gyomok, mikroalgák és bogarak fogyasztásával próbálkozhatnának.
A Világgazdasági Fórum 2022 februárjában megjelentetett egy cikket, amelyben a bogarakat „kiváló alternatív fehérjeforrásként” és „szénlábnyomunk jelentős csökkentésének” lehetőségeként emlegette. A WEF szerzője odáig ment, hogy a rovarok „egy erényes ökociklus részei”.
A közelmúltban a WEF-en tartott beszédében Jim Hagemann, a Siemens AG elnöke hasonlóan felszólította az embereket, hogy hagyjanak fel a húsfogyasztással, hogy megfékezzék az antropogén klímaváltozás kísértetét.
„Ha egymilliárd ember abbahagyja a húsevést, annak nagy hatása van. Nemcsak a jelenlegi élelmezési rendszerre van nagy hatással, hanem az élelmezési rendszerek innovációjára is ösztönözni fog” – mondta Hagemann a svájci Davosban a technokraták tömege előtt.
A multimilliomos azt jósolta, hogy „a jövőben nem húsból származó fehérjéket fogunk kapni. Valószínűleg még jobb ízűek lesznek. … Nulla szén-dioxid-kibocsátásúak és sokkal egészségesebbek lesznek, mint azok az élelmiszerek, amelyeket ma eszünk. Ez egy olyan küldetés, amire rá kell állnunk”.
A Frontiers in Nutrition című szaklapban 2018-ban megjelent kutatási cikk, amely azt tárgyalja, hogyan lehet a legjobban rászoktatni az embereket a rovarokra, felvetette, hogy a gyíkok fogyasztásától idegenkedő nyugati embereknek „sztereotip ismereteik vannak a rovarokról és más fajokról, és az, hogy néhány ilyen állatot rothadó anyaggal és ürülékkel társítottak, az egész kategória pszichológiai beszennyeződéséhez vezethetett”.
A cikk utalt arra, hogy társadalmi mérnöki tevékenységre lehet szükség ahhoz, hogy „nagyszabású viselkedésbeli változást érjünk el a rovaralapú étrend javára”.
A rovarfogyasztás népszerűsítése az állítólagos környezeti előnyök alapján nem működik – ismerték el a kutatók, akik ehelyett azt javasolták, hogy „az ízletes és egyedi kulináris élményt hangsúlyozó beavatkozások [vezetnének] a rovarfogyasztás nagyobb mértékű növekedéséhez”.
A Forbes nemrégiben az ínyencségek ügyét puszta hasznosságra redukálta, azt sugallva, hogy „a húshasznú állattenyésztés megdöbbentően alacsony megtérülési rátával jár”. A Forbes szerzője azt állította, hogy a bogarak hatékonyságán felül a fogyasztásuk a nemzetbiztonság szempontjából is jó lehet.
Ligaya Mishan, a New York Timesban írt írásában még tovább ment, hogy a Szentírással indokolja a csúszómászók fogyasztását, megjegyezve, hogy Keresztelő János is sáskákon élt túl.
A MarketWatch jelentése szerint az ehető rovarok globális piaca, amelynek értéke 2019-ben 486,6 millió dollár volt, 2026 végére várhatóan eléri az 1,2 milliárd dollárt.
