A legénységi űrmissziók kolosszális mérnöki projekteket igényelnek.
A kínai kutatók például azt vizsgálják, hogyan lehetne űrhajót összeszerelni Föld körüli pályán. A projekt törekvés a nemzeti űrkutatás kiterjesztésére, amely magában foglalja a hosszú távon működő legénységgel ellátott küldetéseket is.
A Kínai Nemzeti Természettudományi Alapítvány javaslata a South China Morning Post első jelentése szerint egy „kilométereken átívelő űrhajó” megépítésének mechanikáját elemzi.
Más szóval, Kína most közölte a világgal, hogy egy mérföld hosszú űrhajó építésében érdekelt. Igen, mérföld.
Kína hosszú távú küldetésekhez szükséges, mérföld hosszúságú űrhajót kutat
A jelentés megjegyezte, hogy ez a konkrét erőfeszítés egy nagyszabású stratégiai űrkutatási projekt része, amely biztosítja „a világűr erőforrásainak jövőbeli felhasználását, a világegyetem rejtélyeinek felfedezését és a hosszú távú pályán maradást”. A projektnek az alapítvány által megosztott vázlata szerint a munkát a Tudományos és Technológiai Minisztérium hatáskörébe tartozó ügynökség irányítja.
Mintha ez a hatalmas projekt nem lenne elég lenyűgöző, ez csak egy a matematikai és fizikai tudományok minisztériuma által e hónap elején közzétett 10 másik javasolt kutatási vázlat közül, amely összesen öt projektet tervez finanszírozni 2,3 millió dollárnak (15 millió jüan) megfelelő maximális költségvetéssel.
Megjegyzése: Ez a számadat helyes. Nem milliárd, hanem 2,3 millió. Mint fentebb említettük, a pénzt az előzetes munkálatokra fordítják, beleértve az űrhajó megépítésének mechanikai elemzését. Több pénzre lesz szükség a megahajó végleges megépítéséhez és vízre bocsátásához. Ezt a megjegyzést azért tettük hozzá, mert több olvasónk is kérdésekkel fordult hozzánk. Eredeti tudósításunk alább folytatódik.
A vázlat szerint a moduláris űrhajóhoz több indításra lenne szükség, és az űrből történő összeszerelésre is, mivel túl nagy súlyú és túl masszív lenne ahhoz, hogy egyetlen repüléssel elindítsák. Következésképpen a projektben részt vevő kutatók kimerítő kihívás előtt állnak. Minimalizálniuk kell az űrhajó súlyát, hogy csökkentsék az alkatrészek űrbe juttatásához szükséges összes kilövés számát, és racionalizálniuk kell az építési költségeket, hogy az ország költségvetésébe illeszkedjenek. A vázlat szerint optimalizálniuk kell a szerkezetek irányítási képességeit is, hogy azok ne sodródjanak, ne rezegjenek, vagy más módon ne csavarodjanak ki az irányítás alól az összeszerelés során.
Kína űrbéli ambíciói egyre nőnek
Kína májusban kezdte el igazán megduplázni űrprogramját, és megmutatni a világnak, hogy mire képes, amikor a második országként sikeresen leszállított egy rovert a Marson, két évvel azután, hogy ugyanezt egy másik űreszközzel a Hold túlsó oldalán tette meg.
Az ország ez év áprilisában megkezdte a Tiangong űrállomás összeszerelését is, és több további modult terveznek alacsony Föld körüli pályára állítani a Hosszú Menetelés 5 nehézrakéta segítségével. Jelen állás szerint az állomás 22 tonnás magkomponense lesz a tervek szerint az űrhajósok elsődleges lakóegysége az űrállomás fedélzetén, amely valamikor jövőre készül el, amikor eléri a nagyjából 100 tonnás tömeget.
Ha elkészül, a Tiangong állomás nagyjából negyedakkora lesz, mint a Nemzetközi Űrállomás. Az ISS-t azonban egy 16 országot tömörítő koalíció építette, nagyjából 109 méter hosszú és 75 méter széles. Ez majdnem akkora, mint egy focipálya. A jövőre nézve azonban Kína kétségtelenül egyre jelentősebb szerepet fog játszani az űrmissziókban: a következő generációs Hosszú Menetelés 9 hordozórakéta számára tervezett szuper nehézrakéta-hajtóművet 2030-ban tervezik először repülni. Lehet, hogy ma még az Egyesült Államok és partnerországai és -cégei dominálnak az űrmissziókban, de az elkövetkező években jelentős változásra számíthatunk, mivel Kína tovább növeli ambícióit.
